Liptai Claudia 52 évesen őszintén beszélt az evéshez fűződő nehéz viszonyáról: gyerekkoráig vezethető vissza

Liptai Claudia 52 évesen is rendszeresen feltűnik merész, látványos ruhákban, legutóbb A Nagy Duett adásaiban mutatta meg különböző oldalait. Most azonban arról is őszintén beszélt, hogy a külső mögött számára sem mindig egyszerű megtalálni az egyensúlyt.

A színésznő és műsorvezető soha nem titkolta, hogy szeret enni. Saját bevallása szerint miközben életének számos területén fegyelmezett, az ételekhez erős érzelmi kapcsolat fűzi, amelynek gyökerei egészen a gyerekkoráig nyúlnak vissza.

Felidézte, hogy szűkös körülmények között nőtt fel, amikor jóval kisebb volt az élelmiszerek választéka. Emiatt bizonyos ízek számára ma sem egyszerűen ételeket jelentenek, hanem emlékeket, örömöt és egyfajta elégedettségérzést is. Éppen ezért nem akar minden régi kedvencéről teljesen lemondani.

Az elmúlt években ugyanakkor tudatosabban kezdett figyelni arra, mi kerül a tányérjára. Több olyan ételt próbál választani, amelyet egészségesebbnek tart, miközben a kevésbé előnyös ételek mennyiségét csökkenti. Szélsőséges szabályokat azonban nem szeretne követni.

Saját tapasztalata is megtanította arra, hogy számára nem működik a hirtelen túlzás. Két évvel ezelőtt kezdett futni, ám elmondása szerint túl gyorsan és túl intenzíven vágott bele, majd övsömörrel küzdött. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy sokkal inkább az egyensúlyra és a fokozatosságra van szüksége.

Táplálkozásában a szénhidrátok mennyiségét is próbálja mérsékelni, de teljesen nem akarja elhagyni őket. Emellett igyekszik hosszabb szüneteket tartani az étkezések között, bár hangsúlyozta, hogy ezt nem nevezi szigorú időszakos böjtnek.

Reggelente egy pohár meleg vízzel indítja a napját, és vitaminokat is szed. Saját egészségével kapcsolatban különösen figyelmes, aminek személyes oka is van: édesanyját fiatalon veszítette el, betegsége pedig későn derült ki. Claudia szerint ez erős egészségfélelmet alakított ki benne.

Nemcsak a táplálkozásról beszélt nyíltan, hanem a lelki terhelésről is. Elárulta, nemrég úgy érezte, a túl sok munka miatt közel került a teljes kimerüléshez. Nehezen mond nemet a felkérésekre, mert szakmájában folyamatosan ott van benne a bizonytalanság: ha most visszautasít valamit, vajon lesz-e munka néhány hónappal később.

Claudia ezért ma már nem a tökéletességet keresi, hanem azt próbálja megtanulni, hogyan találhat fenntartható egyensúlyt az étkezésben, a munkában és saját elvárásaiban. De vajon valóban az a legegészségesebb hozzáállás, ha az ember nem tilt meg magának mindent, hanem megtanul mértéket tartani?

Ti mit gondoltok erről? Írjátok meg kommentben.