Sokan erős, magabiztos nőként ismerik Soma Mamagésa nevét, de a múltja egészen más képet mutat. Olyan időszak is volt az életében, amikor a túlélésért küzdött – szó szerint.
A történet már gyerekkorában elkezdődött.
Feszült, konfliktusokkal teli családi közegben nőtt fel, ahol a mindennapok gyakran érzelmileg is megterhelőek voltak. A szülei között évekig tartó veszekedések zajlottak, amelyek mély nyomot hagytak benne. Olyannyira, hogy már hatévesen elhatározta: megtanul írni, hogy segítséget kérhessen a nagymamájától.
Hiába váltak külön a szülei a tinédzserévei alatt, a nehézségek nem szűntek meg. A fiatal lányban egyre erősebben dolgozott a szabadságvágy, és hamar világossá vált számára, hogy a művészet felé vezet az útja.
De az önállóság ára kemény volt.
Fiatal felnőttként komoly anyagi gondokkal kellett szembenéznie. Olyan helyzetbe került, amikor már minden lehetőséget megragadott, hogy pénzt keressen. Jelentkezett például a debreceni kórházba is egy rendkívül különös munkára, hullamosónak, ám végül nőként nem vették fel.
Ez volt az egyik mélypont.
A visszautasítás különösen fájt, hiszen ekkor már a mindennapi megélhetés is gondot jelentett. Volt, hogy nem tudta megvenni az alapvető élelmiszereket sem.
És ekkor hozott egy döntést.
Bevallása szerint előfordult, hogy ételt lopott. Nem könnyelműségből, hanem kényszerből. Úgy érezte, nincs más választása, és így próbálta átvészelni a legnehezebb időszakokat.
Mégis talpra állt.
A nehézségek ellenére nem adta fel az álmait. Az ország szélesebb közönsége a Megasztár 2003-as évadában ismerte meg, ahol zsűritagként tűnt fel.
Azóta hosszú utat tett meg.
Ma már nemcsak előadóként ismert, hanem gondolkodóként és spirituális tanítóként is. A múltja pedig egyértelműen megmutatja: honnan indult, és milyen erő kellett ahhoz, hogy idáig eljusson.
