Hosszú és sikeres pályafutás áll Szombathy Gyula mögött, mégis eljött egy pillanat, amikor úgy érezte, végleg búcsút kell mondania a színészetnek. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész számára azonban a visszavonulás nemcsak szakmai döntés volt, hanem egy belső küzdelem vége is.
A 81 éves színész neve számos emlékezetes alkotáshoz kötődik. A nézők olyan filmekből ismerhetik, mint a Ki beszél itt szerelemről? vagy az Égigérő fű, de a televízió képernyőjén is gyakran feltűnt. Szerepelt többek között a Kisváros, a Barátok közt és az Űrgammák sorozatokban is.
Szombathy Gyula a színház világában is maradandót alkotott, emellett jellegzetes hangja miatt szinkronszínészként is sokan ismerték. Számos külföldi film és animációs karakter magyar hangjaként hallhatták a nézők.
Ma már azonban egészen más életet él. Évek óta Balatonalmádiban lakik egy kertes házban, távol a nagyváros nyüzsgésétől és a reflektorfénytől.
Elmondása szerint a döntés, hogy végleg visszavonul, egyáltalán nem volt könnyű. Mégis elérkezett az a pont, amikor úgy érezte, nem folytathatja tovább.
– Fontos, hogy az ember a legnehezebb helyzetekben is megőrizze a lélekjelenlétét. Ha tud nevetni akkor is, amikor inkább sírna. Ehhez kell egy adag önirónia. Nekem rengeteget adott a pályám, ezért mindig hálás leszek – fogalmazott.
A fordulópont egy próba során érkezett el. Az élmény annyira váratlan volt számára, hogy azonnal tudta, ideje lezárni egy korszakot.
– Egy esti próba alatt egyszer csak megmagyarázhatatlan félelem lett úrrá rajtam. Olyan érzésem volt, mintha elfelejtettem volna a szöveget. Akkor azt mondtam magamnak: most abbahagyjuk – idézte fel.
A színész már korábban eldöntötte, hogy hetvenéves kora körül lezárja a pályáját. Amikor elérkezett az idő, tartotta magát az ígéretéhez, még ha ez nem is volt könnyű.
– A hiúság is megszólalt bennem. Ezt le kellett győznöm, mert borzasztó nehéz döntés volt – mondta.
A visszavonulás utáni időszak eleinte különösen furcsa volt számára. Olyannyira, hogy egy ideig még az utcára sem szívesen ment ki.
– Az első időben alig mentem sétálni. Ha felismertek, mindenki ugyanazt kérdezte: miért hagytam abba. De nem volt más választás – mesélte.
Ma már azonban nyugodtabb életet él, távol a reflektorfénytől, és úgy érzi, jó döntést hozott, amikor lezárta a színészi pályáját.
