„Mintha olimpiai döntőre készültem volna” – Risztov Éva így élte meg első reggelét a Retro Rádió stúdiójában

Új korszak indult a Retro Rádiónál: Risztov Éva vette át a stafétát Lovász Lászlótól, aki több mint öt év után búcsút intett a Bochkor című műsornak, hogy a Dumaszínház kreatív igazgatójaként folytassa.

Az olimpiai bajnok hétfő reggel ült be először házigazdaként Bochkor Gábor mellé. A hallgatók számára ez egy új hang, egy új dinamika kezdete volt, számára viszont komoly belső próbatétel.

Éva Risztov | Brain Bar

Elmondása szerint a vasárnap estéje kísértetiesen hasonlított egy világ- vagy Európa-bajnoki döntő előtti pillanatokra. Ugyanaz a fegyelem, ugyanaz a tudatosság. Pontosan tudta, hogy időben ágyba kell kerülnie, mert másnap nagy tétje van annak, milyen állapotban érkezik „a rajtkőhöz”. Elalvás előtt hangosan kimondta magának, hogy képes rá, és azért kapta ezt a lehetőséget, mert meg tudja ugrani. Nem azon járt az esze, vajon mit gondolnak majd a hallgatók. Ennek köszönhetően nyugodtan aludt.

 

Посмотреть эту публикацию в Instagram

 

Публикация от Risztov Éva (@risztoveva)

A premier előtti estén még egyeztetett Bochkor Gáborral a hétfői adás menetéről. A búcsúzó mondat egyszerű volt: reggel hat nulla nyolctól csak önmagát adja. Ha így tesz, nem lehet baj.

Amikor felcsendült az élő adás előtti szignál, elragadták az érzelmei. Az elmúlt években többször megfogalmazódott benne a vágy, hogy ne vendégként, hanem házigazdaként üljön abban a stúdióban. Amikor Bochkor megszólalt, olyan érzése támadt, mintha eldördült volna a startpisztoly. Elindult a „verseny”, ő pedig beugrott a mély vízbe. Onnantól minden olyan volt, mint egy világverseny döntője.

risztovevaA csapatról is elismerően beszélt. Úgy érzi, az a fajta összhang, amit remélt, az első pillanattól kialakult. Külön kiemelte Héjja Anettet, akivel szerinte szinte szavak nélkül is megértették egymást. Metakommunikációval jelezte felé, hogy nincs egyedül. Készen állnak arra, hogy az eddig inkább tesiöltöző-hangulatú stúdióban az ösztrogén adta lágyságot is erőteljesen képviseljék.

Risztov Éva számára tehát nemcsak egy új munka kezdődött el, hanem egy régi álom vált valóra – méghozzá olyan izgalommal, mint amikor az ember a rajtkőn áll egy olimpiai döntő előtt.