Csendes, mégis súlyos üzenettel jelentkezett a közösségi oldalán Szigligeti Ivett, aki nem feledi elhunyt párját, Dudás Mikit. A kajakozó tragikus halála óta hetek teltek el, ám a veszteség fájdalma mit sem enyhült, sőt, a körülmények tisztázatlansága tovább nehezíti a gyász feldolgozását.
A sportolót január végén helyezték végső nyugalomra, miután január 5-én holtan találtak rá az otthonában. Bár a hatóságok kezdetben nem gyanakodtak idegenkezűségre, a későbbi vizsgálatok során olyan sérülések kerültek elő, amelyek erőszakos halál lehetőségét vetették fel. Az ügy azóta nyomozási szakaszba lépett, ám gyanúsított továbbra sincs, és a bizonyítékok hiánya miatt a válaszok is váratnak magukra.
A történetet tovább árnyalja, hogy a társasházban nem működtek kamerák, a környék megfigyelőrendszerei pedig eddig nem szolgáltattak értékelhető felvételeket. Annyit tudni, hogy Miki halála előtt sérülten látták a környéken, ő azonban akkor azt mondta, elesett, majd hazament. Hogy mi történt ezután, továbbra is kérdés.
A veszteség nemcsak Ivettet, hanem az egész családot mélyen érintette. A sportoló szülei korábban virágárus standokat vittek, amelyek sorsa édesapja halála óta bizonytalanná vált. A család számára egymást követték a tragédiák, amelyek feldolgozása emberfeletti erőt kíván.
Szigligeti Ivett a nyilvánosság előtt is felvállalja gyászát. Legutóbbi bejegyzésében egy közös emléket idéző fotót osztott meg, mellé pedig olyan sorokat írt, amelyek egyszerre szólnak hiányról, emlékezésről és a soha el nem múló kötődésről.
„A kép hallgat, az emlék mesél, emlék nélkül-e kép semmit sem ér. Ha ez a kép gyűrött lesz és kopott, akkor se felejtsd el, hogy voltam, s talán vagyok” – áll a posztban.
Ivett sorai arról árulkodnak, hogy bár a világ továbbhalad, számára Dudás Miki emléke élő és fájdalmas valóság marad.