Kevés olyan kapcsolat van, amely hat évtized után is ugyanazzal a csendes erővel állja az idő próbáját. Gálvölgyi János és felesége, Judit története pontosan ilyen. Hatvan éve vannak együtt, és a színművész ma sem titkolja: a legnagyobb ajándék az életében az, hogy Judit mindvégig mellette maradt.
Kívülről nézve a hatvan év felfoghatatlanul soknak tűnhet, belülről azonban inkább egy hosszú, közös lélegzetvétel. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész őszintén beszél arról, hogy egy művész mellett élni nem egyszerű. A színház, a szerepek, az esti előadások gyakran mindent felülírnak, és nem mindig a család kerül az első helyre.
Ő maga is elismeri, hogy a kapcsolatuk egyensúlyához rengeteg türelemre volt szükség. Leginkább Judit részéről. De hangsúlyozza: ő is mindig igyekezett viszonozni ezt a kitartást, és ma, 77 évesen sem tesz másként.
Mindennapjaik békés ritmusban telnek. Otthonukat könyvek töltik meg, több ezer kötet veszi őket körül. Az olvasás közös szenvedélyük, Judit ugyanúgy naponta „elfogyaszt” egy könyvet, mint a férje. Egyetlen apró konfliktus maradt az évek során: amikor esténként Gálvölgyi János elkezdi kapcsolgatni a tévét, amit Judit sosem néz jó szemmel.
Házasságukból két lány született, Eszter és Dorka. A családi kötelék ma is szoros, Dorka ráadásul a szülői házban él, egy különbejáratú emeleten. A színész büszkén beszél a lányairól, akiket figyelmesnek, gondoskodónak és szeretetteljesnek tart.
Hatvan év után sem a nagy gesztusok számítanak, hanem a mindennapi figyelem. Gálvölgyi János és Judit története erről szól: csendes kitartásról, elfogadásról és egy szerelemről, amely nem halványult el az idővel.
