Marsi Anikó életében a tavalyi év olyan terhet rakott a vállára, amelyet ember legyen a talpán, aki elbír. A műsorvezető most először beszélt nyíltan arról, hogyan élte meg nővére halálát, és milyen veszteségek sora előzte meg azt az időszakot, amely mindent megváltoztatott.
Anikó számára az elmúlt esztendő nemcsak nehéz volt, hanem szinte elviselhetetlen. Előbb kisebb fia, Vince egyik legjobb barátját veszítették el. A mindössze 17 éves fiú halála az egész családot megrázta. Anikó elmondta, fia elképesztő lelki erőről tett tanúbizonyságot: több rendezvényen is ő olvasta fel a barátja verseit angolul és spanyolul, sőt a temetésen is ő mondta el a búcsúbeszédet. 
Alig telt el idő, amikor újabb csapás érte. Egy közel negyven éve tartó barátság egyik pillanatról a másikra véget ért. Anikó számára máig feldolgozhatatlan, hogy a barátnője egyszerűen kizárta az életéből, még az ötvenedik születésnapjára sem hívta meg. Mint mondta, nem kapott magyarázatot, és ez a fájdalom ma is vele van.
A legnagyobb veszteség azonban 2025 októberében érte. Ekkor hunyt el a nővére, alig két héttel az ötvenötödik születésnapja előtt. Anikó, a testvére és az édesanyjuk, Irén mindig is rendkívül szoros kötelékben éltek. Gyerekként együtt veszítették el az édesapjukat, Anikó hat-, a nővére tízéves volt akkor.
Irén egyedül maradt két gyerekkel, minimális fizetésből, segítség nélkül. Nem voltak nagyszülők, nem volt kapaszkodó. Mégis végigcsinálta. Mindkét lánya egyetemre járt, biztos egzisztenciát teremtett, és később unokákkal ajándékozták meg.
Anikó megrendülten beszélt az édesanyjáról, akit rendkívüli erejű embernek tart. Úgy fogalmazott, amit Irén átélt az életben, azt szerinte egy átlagos ember nem bírná ki. Gyermekként elveszítette az édesanyját, később a férjét, majd a lányát is. Ez a veszteség az, amit Anikó szerint felfogni is lehetetlen. 
A gyász mindennapjaik része lett. Anikó és az édesanyja naponta órákon át beszélnek telefonon. Volt olyan beszélgetés, amikor Anikó próbált kapaszkodót adni, és arra kérte az anyukáját, hogy a szép emlékekre gondoljon. A válasz azonban szíven ütötte: a jó emlékek sokszor még jobban fájnak, mint a rosszak.
Anikó szerint az idő múlásával mégis ezek az emlékek adnak erőt. A gyerekkori nevetések, a régi viták, a közös történetek lassan vigaszt jelentenek. A mindennapokhoz pedig a családja ad kapaszkodót: az édesanyja, akinek az egészsége stabil, és a két fia, akikért minden nap hálát ad. Bár mosolyogva hozzáteszi, elfogulatlan anya sosem lesz, hiszen számára a fiai tökéletesek.
