Érzelmileg megterhelő pillanatokkal zárult le Miller Zoltán számára a Magyarország, szeretlek! egyik legsikeresebb időszaka. A színész most először beszélt nyíltan arról, hogyan élte meg a távozását abból a műsorból, amely hosszú éveken át meghatározó része volt az életének – és amelyből egyik napról a másikra kikerült.
A döntés tavaly novemberben robbantotta fel a közvéleményt: Pindroch Csaba, Miller Zoltán és felesége, Vágó Bernadett egyszerre távoztak a csapatkapitányi székből. A közmédia „vérfrissítésre” hivatkozott, helyükre Kiss Ernő Zsolt és Nagy Adri érkezett. A magyarázat azonban sok nézőt nem győzött meg.
Könnyek a stúdióban
Miller Zoltán most a ThePótCast vendégeként idézte fel az utolsó forgatási napot. Elmondása szerint az egész stáb érezte, hogy egy korszak zárul le, és ezt nem lehetett érzelemmentesen végigcsinálni.
A felvétel után a műsor egyik szerkesztője, Ajkay Kriszta mondott búcsúbeszédet, ami tovább fokozta a feszültséget. Miller tudta: ebben a felállásban már soha nem dolgoznak együtt újra. A felismerés pedig nemcsak neki, hanem a körülötte állóknak is könnyeket csalt a szemébe.
„Nem maradt bennem semmi”
A színész hangsúlyozta: nincs benne hiányérzet, mert mindig mindent beleadott, amit emberileg és szakmailag lehetett. Saját megfogalmazása szerint ha jól érezte magát, azt az egész ország láthatta, ha pedig nem, azt sem rejtette véka alá.
Úgy érzi, ez az ő működése az élet minden területén: kapcsolatokban, munkában, barátságokban. Amikor elmegy, tiszta lappal teszi – úgy, hogy nem marad kimondatlan szó vagy el nem végzett gesztus.
A nézők nem hagyták szó nélkül
A váltás komoly indulatokat váltott ki a közönségből is. A műsor stabil nézettséggel futott, sokan értetlenül álltak a döntés előtt, és nyíltan kifogásolták, hogy pont az egyik legjobban működő csapatot bontották meg.
Miller Zoltán búcsúja így nemcsak egy televíziós szerep lezárása lett, hanem egy olyan pillanat, amely megmutatta: a képernyő mögött valódi emberi kapcsolatok és érzelmek húzódnak meg – és ezek néha hangosabban szólnak, mint bármilyen hivatalos indoklás.
