„Legszívesebben átaludtam volna” – Hegyi Barbara 60 éves lett, de ami ezután jött, arra nem számított

Kerek évfordulóhoz érkezett Hegyi Barbara, és maga sem gondolta volna, hogy a hatvanadik születésnapja ennyire érzelmesre, sőt felejthetetlenre sikerül. A Jászai Mari-díjas színművész január 16-án ünnepelt, kollégái és barátai pedig gondoskodtak róla, hogy esélye se legyen „csendben túl lenni rajta”.

Hegyi Barbara immár harminc éve a Vígszínház társulatának tagja, így nem meglepő, hogy a jubileumot is a színház falai között érte. Az ünneplés már az előző este elkezdődött: a Víg Szalon színpadán mutatta be új önálló estjét, Történetek a konyhámból, avagy Barbara, stand up! címmel. Vígszínház

Az előadás végén váratlan pillanat következett. Kollégái lepték meg, az eseményen jelen volt Zorán is, Berkes Kori pedig szaxofonon játszotta el a Happy Birthdayt. A közönség tapsa és a személyes gesztusok már ekkor elérzékenyítették a színésznőt.

Másnap azonban még messze nem volt vége. A születésnap reggele próbával indult a Pesti Színházban, ahol Máté Gábor rendezésében készül Az államtitkár úr. A próba után egy ártatlannak tűnő ruhapróbára hívták át a Vígszínházba, de amikor belépett a Víg Szalonba, a teljes társulat várta.

Ott egy kifejezetten neki írt dallal köszöntötték: a szöveget Orosz Ákos, a zenét Kovács Adrián szerezte. Ajándékba kapott egy kívánságfát is, amelyen kollégái személyes üzenetei lógtak – egyenként, kézzel írva.

A nap végén Hegyi Barbara maga is megszólalt a közösségi oldalán. Őszintén bevallotta, hogy eleinte legszívesebben „átaludta volna” ezt az időszakot, csak essen túl rajta. Aztán minden másképp alakult.

                                                                       Aszeretet, amit kapott, elsodorta. Úgy fogalmazott, úszott benne, sőt pancsolt is, és ritkán érzi magát ennyire kényeztetve. Külön köszönetet mondott a Vígszínháznak, a barátainak, a családjának, és a lányának, Rozinak, aki az egész meglepetéssorozat motorja volt.

Hatvan év, három évtized a színpadon – és egy születésnap, amit már biztosan nem akar elfelejteni.