Pár nap múlva, január 20-án betölti a hatvanat Csomor Csilla, és esze ágában sincs elbújni. A színésznő vadító fotósorozattal ünnepel, és nyíltan kimondja: most érzi magát igazán egyensúlyban önmagával. Nem fél az idő múlásától, sőt, szerinte most kezd igazán jó lenni az élet. 
Bevallotta, a negyvenedik születésnapja sokkal jobban megviselte. Akkor komoly kérdések pörögtek a fejében, elsősorban az anyaság hiánya. Negyven felett már világossá vált számára, hogy ezt az utat el kell engednie. Az ötvenedik születésnapja csendesen telt, nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. A hatvan azonban mindent átírt benne. Úgy érzi, most van először igazán rendben saját magával.
Az elmúlt évek nem voltak könnyűek. Veszteségek, szakmai bizonytalanság, egzisztenciális kérdések kísérték végig ezt az időszakot. Csilla szerint azonban épp ezek kényszerítették rá arra, hogy elengedjen dolgokat, embereket, görcsös ragaszkodásokat. Ez a belső fordulat hozta meg számára a stabilitást, amit most a „B oldal második felének” nevez. 
A változás a külsején is látványos. Elárulta, hogy volt idő, amikor 15 kiló plusz rakódott rá, amitől mára sikerült megszabadulnia. Egy olyan módszert talált, amely számára működött, és nem járta vele szenvedés. Nem koplalt, nem vont meg magától semmit, egyszerűen kevesebbet kívánt, és jobban figyelt arra, mi kerül a tányérjára. A hangsúlyt az étkezésre helyezte, és azt tapasztalta, hogy a teste hálás érte. 
A legnagyobb ajándék számára mégsem a fogyás, hanem az érzés, amit a tükörben lát. Hatvanévesen újra tetszik magának. Nőnek érzi magát, nem néninek, és ezt óriási különbségnek tartja. A friss fotóin magabiztos, sugárzó, felszabadult – és ezt nem is akarja elrejteni.
Посмотреть эту публикацию в Instagram
A karrierje sem volt mindig egyenes vonal. Győrben indult, majd a Nemzeti Színház következett, később a Barátok közt, amely hosszú évekre meghatározta az életét. Az ötvenpluszos éveiben azonban hirtelen ott találta magát színház és korábbi álmok nélkül. Ez a törés végül új irányba vitte: az oktatás felé fordult, amit ma már az egyik legjobb döntésének tart.
Az élet így más módon kárpótolta azért is, hogy nem lett édesanya. Ma több mint száz tanulóval dolgozik, és azt mondja, a tanári hivatásban meg tudja élni azt a gondoskodó, támogató szerepet, amely korábban hiányzott az életéből. Nem anyaként, hanem mentorként, példaképként van jelen fiatalok mellett.
A szerelem kérdését sem zárja ki teljesen. Nem hajszolja, nem hirdeti magát, de nyitott arra, amit az élet hoz. Úgy érzi, mostanában a sors ismét kegyes hozzá, ezért hagyja, hogy az események maguktól alakuljanak.
Hatvanévesen nem visszatekint, hanem előre. És ezt a friss fotók is egyértelműen üzenik.
