Egy tengerparti nyaralás új emlékek kezdetét jelentette ennek a családnak. Egy gyönyörű házat béreltek a tengerparton: tágas szobák, óceánra néző erkély, só és szél illata. Napközben minden tökéletesnek tűnt: a gyerekek homokvárakat építettek, a szülők élvezték a nyugalmat és a csendet. De éjszaka a ház egy másik oldalát mutatta meg.
Mindez éjfél körül kezdődött. Először halk léptek zaja hallatszott az ablakok alatt. A férfi azt hitte, hogy a szél zizegteti a redőnyöket, vagy állatok rohangálnak körülöttük. De hamarosan egy határozott kopogás hallatszott az ajtón. Három rövid kopogás.
A férfi bement a nappaliba, kinézett az ablakon, és egy sziluettet látott. A férfi mozdulatlanul állt, arca árnyékba burkolózott. Nem mozdult, csak várt.
„Ki van ott?” – kiáltotta a férfi. Nem jött válasz. Csak egy újabb kopogás, lassú és üres.
A nő felébredt a zajra, és kinézett az erkélyre. Az idegen felemelte a fejét, és egyenesen a nőre nézett. Valami riasztó, hideg volt a tekintetében. A nő hátrahőkölt, a szíve összeszorult.
A férj hívni akarta a rendőrséget, de a telefon hirtelen megszakadt. Az internet is leállt. Az egész ház el volt vágva a külvilágtól. Ekkor az idegen újra kopogott, ezúttal hangosabban. A gyerekek felébredtek és sírni kezdtek.
Amikor a tulajdonos összeszedte a bátorságát, és kinyitotta az ajtót, senki sem volt ott. Egy kagyló hevert a küszöbön. Nagy, furcsa alakú, mintha kézzel faragták volna. Senki sem értette, honnan származik, vagy miért hagyták ott.
Másnap a szomszédok azt mondták, hogy egy magányos halász élt valaha a házban. Sok évvel ezelőtt eltűnt, és a helyiek úgy vélik, hogy a szelleme még mindig „látogatja” a lakókat.
A család korán elment, soha nem tudva, ki jött a házukba azon az éjszakán. De magukkal vitték a kagylót – és most, valahányszor ránéznek, kirázza a hideg.
A történet vírusként terjedt a közösségi médiában. Egyesek azt állították, hogy véletlen egybeesés vagy tréfa volt. Mások azt írták, hogy ez egy klasszikus történet a „nem kívánt vendégekről”, akiket jobb távol tartani.
De a család egy dologban biztos: a tenger titkokat őriz, és vannak ajtók, amiket jobb soha nem kinyitni.
