– Segít a szakáll a torokfájáson? 🤔 A viktoriánus Angliában a szakáll növesztése nemcsak divatirányzattá, hanem szükségletté is vált! 🧔♂️ Az orvosok még szigorúan ajánlották. Többet szeretne tudni? Olvassa el az alábbi cikket az összes lenyűgöző részletért! 📖👇
Ma a szakállt divatválasztásnak, személyes megnyilatkozásnak vagy akár a férfiasság szimbólumának tekintik. De a viktoriánus korszakban az arcszőrzet nem csak a stílusról szólt – valójában az orvosok egészségügyi okokból javasolták. A Lemurov.net megvizsgálta ezt a lenyűgöző történelmi darabot, és felfedezte, hogy az orvosok egykor a szakállt a betegségek elleni védelem egyik formájaként tekintették.
A történelem során a szakállról alkotott társadalmi vélemények ingadoztak. A 16. és 17. században az arcszőrzetet gyakran nem higiénikusnak és szükségtelennek tartották. A 18. századra a tisztára borotvált arcok a divat csúcspontjává váltak, a férfiak pedig a sima és csiszolt megjelenést választották.
A 19. századra azonban az attitűdök drámaian megváltoztak. A férfiak nemcsak a szakállnövekedést ölelték fel, hanem sokan tették ezt orvosaik tanácsára. Alan Withey történész, aki különböző időszakok orvostörténetét tanulmányozza, bizonyítékokat tárt fel arra vonatkozóan, hogy Angliában a viktoriánus orvosok aktívan bátorították férfi pácienseiket, hogy megtartsák arcszőrzetüket.
Akkor miért kezdték el hirtelen az orvosok a szakállt népszerűsíteni? A 19. század közepére az orvostudomány forradalmat élt át. A kutatók kezdték megérteni, hogy sok betegséget mikroszkopikus élőlények okoznak, amelyek a levegőn keresztül terjedhetnek, és nagy populációkat fertőzhetnek meg.
Ugyanakkor az iparosodás a csúcson volt, és a szénbányászat jelentős iparág volt Angliában. Az ország amúgy is ködös légkörét a szénégető gyárak sűrű fekete füstje töltötte meg, így a légszennyezés széles körben elterjedt problémává vált. Válaszul egyes orvosok úgy vélték, hogy a szakáll természetes szűrőként működhet, befoghatja a port, a kormot és még a baktériumokat is, mielőtt azok bejuthatnának a légzőrendszerbe.
Ezenkívül az orvosok arcszőrzetet javasoltak azoknak a férfiaknak, akik gyakran beszéltek nyilvánosan, például előadóknak és politikusoknak. Úgy gondolták, hogy a vastag szakáll segíthet ellazítani a hangszálakat, és megelőzheti a torok irritációját.
Ennek az orvosi hiedelemnek az egyik legérdekesebb példája egy régi levélből származik, amelyet William Johnston, egy gloucesteri lakos írt. Johnston évekig krónikus torokfájástól szenvedett. Miután azonban követte orvosa szakállat növeszteni tanácsát, azt állította, hogy egészsége drámaian javult. Állítólag a következő 42 évben megtartotta szakállát, és soha többé nem tapasztalta ugyanazt a torokproblémát.
E tanács mögött valószínűleg az állt, hogy a szakáll szigetelő, védi a torkot és a légutakat a hideg levegőtől, és csökkenti az irritációt.
Bár a jól karbantartott szakáll valószínűleg nem okoz kárt, az ápolatlan szakáll problémát okozhat. Ha az arcszőrzetet nem tisztítják rendszeresen, az élelmiszer-részecskéket, port és baktériumokat csapdába ejthet, így mikroorganizmusok táptalaja lehet. Egyes modern tanulmányok azt sugallják, hogy a hosszú, vastag szakáll még ektoparaziták is rejtőzhet, amelyek betegségeket hordozhatnak.
Tehát bár a viktoriánus orvosok tanácsaiban lehetett némi logika az akkori környezeti viszonyokat figyelembe véve, a modern higiéniai gyakorlatok alapvető fontosságúak mindazok számára, akik ma az arcszőrzetet választják.
Mi a véleményed a szakállról – praktikus, stílusos vagy csak személyes preferencia kérdése?
